A természet ébredését a Tüdőgondozóban a napsütés és a madárdal mellett az allergiás betegek számának növekedése is jelzi. Megragadva a honlapunk nyújtotta lehetőséget, néhány, az allergiás betegségekkel és azok kivizsgálásával, kezelésével kapcsolatos információt szeretnék átadni a kedves olvasónak.
Szervezetünk és környezete folyamatos kapcsolatban áll egymással. Immunrendszerünk, mely folyamatosan „őrködik”, allergia esetén tévesen ellenanyagokat termel, gyulladásos reakcióval válaszol az egészségünkre egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben. Ennek hátterében az immunműködés szabályozásának örökletes zavara és különféle környezeti hatások együttes előfordulása áll.
Allergiát kiváltó (allergén) anyag bekerülhet a szervezetbe a nyálkahártyákon – kötőhártya, légutak, emésztőrendszer-, vagy a bőrfelszínen keresztül, esetleg injekció, vagy rovarcsípés útján.
A betegség megjelenési formái széles skálán mozognak. Leggyakoribb a csalánkiütés (urticaria), allergiás bőrgyulladás (ekzema), szénanátha (rhinitisallergica), nehézlégzés (asthma). Ritka, de életveszélyt jelentő forma a gége nyálkahártya duzzanata(Quinqueoedema), vagy az allergiás shock (anaphylaxia). Keresztallergiáról akkor beszélünk, ha virágpor allergia esetén valamely hasonló fehérjeszerkezetű gyümölcs, zöldség, vagy fűszer is allergiás tüneteket – ajakduzzadás, kiütés, hasi panaszok – vált ki.
Allergiára utaló panaszok esetén kérjék háziorvosuk segítségét, aki szükséges esetben szakellátásra utal!
Leggyakoribb vizsgálómódszerek légúti allergiás betegségekben:
a. Prick teszt. Karcolásos bőrteszt, amelynek során az alkar feszítő oldalára cseppentett allergénen keresztül a bőrt megkarcoljuk. Allergiás reakció esetén a karcolás helyén bőrpír és duzzanat jelentkezik, amely a bőrben lévő immunsejtek reakcióját mutatja a bekarcolt allergénnel szemben. Ennek mértékét a pozitív kontrollként felcseppentett hisztaminra adott reakcióhoz viszonyítjuk. Ezzel az eljárással a légúti allergiát okozó allergéneket vizsgáljuk.
Tanácsos a tesztet panaszmentes időszakban, pollenszezonon kívül végezni.
Panaszok, tünetek esetén a beteg állapotát szükséges rendezni, az allergia teszt halasztható.
A vizsgálat eredménytelen lesz, ezért nem végezhető allergia kezelésére szolgáló antihisztamin, kalcium, szteroid kezelés mellett. Kalciumot számos multivitamin és táplálék kiegészítő is tartalmaz!
b. Rovarméreg allergia gyanúja, korábbi anafilaxia, és olyan bőrbetegségek esetén, amikor Prick teszt nem végezhető, laboratóriumtól kérjük a vérben lévő ellenanyag meghatározását.
Mi a teendő ezt követően?
Az allergiás reakciót kiváltó anyag azonosítását követően a beteg legfontosabb teendője a meghatározott anyaggal történő érintkezés kerülése, minimalizálása. Ez virágpor (pollen) allergia esetén nehéz, de néhány módszer megfontolandó.
Viseljünk napszemüveget, szabadban tartózkodást követően mossuk meg az arcunkat, gyakrabban mossunk hajat és rendszeresen alkalmazzunk orrmosó folyadékot, ezzel csökkenthetjük a szervezetünkbe kerülő pollen mennyiségét. Nedvesen takarítsunk, ezzel csökkenthetjük a belélegzett házipor mennyiségét. Allergiás beteg ruháit ne szárítsuk a szabadban, főként ne pollenszóró növények közelében.
Az ilyen betegeknek célszerű a hírközlési csatornákon keresztüli pollenjelentések folyamatos figyelése, ami szinte minden meteorológiai előrejelzés információiban szerepel, vagy az ÁNTSZ honlapján is megtalálható.
A betegséget antihisztaminokkal, és lehetőség szerint, a szervezet hormonháztartását nem terhelő, helyileg ható szteroid készítményekkel – orrspray, inhalációs eszköz – kezeljük. Fontos, hogy szteroidot tablettában, vagy injekcióban a mellékhatások kockázata miatt csak súlyos panaszok esetén, kizárólag orvosi utasításra alkalmazzanak!
Az orvos által rendelt gyógyszert legkésőbb a virágzással egy időben kezdjék alkalmazni, ne várják meg a súlyos tünetek kialakulását!
dr. Farkas Éva
tüdőgyógyász szakorvos
Gondozóintézet vezető főorvos