Intézményünkről

Dr. Tormay Károly

Gödöllőn 1927-ben alakult meg az első magyarországi egészségügyi mintajárás, amelyet amerikai tapasztalatok alapján a Rockefeller Alapítvány támogatásával hoztak létre.

1930-ban avatták fel a Gödöllői Járási Egészségvédelmi Szolgálat központját, a Járási Egészségházat, amely a járási tisztiorvosi hivatalnak, az egészségvédelmi tanácsadásoknak, röntgenvizsgálónak, zuhanyfürdőknek, valamint a fogorvosoknak és az iskolafogászatnak is helyet adott. Később itt kezdte meg munkáját a gödöllői mentőállomás, és egy sürgősségi ellátást nyújtó elsősegélyhely is. Az ötvenes években ebben az épületben hozták létre Intézményünk „ősét”, a Községi és Járási Rendelőintézetet.

1972-ben az Intézet új épületet kapott (jelenlegi I. épület, Petőfi S. u. 1-3. szám alatt), amelyben mai napig működik a szakellátás. Az intézet elnevezése ekkortól Gödöllői Egyesített Egészségügyi Intézet, amely a Gödöllő város katona-egészségügyi múltjában jelentős szerepet játszó orvos tiszteletére 2000. január 1-től a „Tormay Károly Egészségügyi Központ” nevet vette fel.

Névadónk, Dr. Tormay Károly rövid élettörténete

1804. június 29-én született Vácott, Krenmüller Károly néven. 1829-ben avatták orvosdoktorrá a Pesti Orvoskaron, majd a teljes orvosdoktori, seborvosi és szülészmesteri oklevelet később Bécsben szerezte meg. Külföldi tanulmányutak után a Pesti Orvoskaron tanársegédként dogozott, majd Tolna megye tisztiorvosa lett. A felelős magyar kormány 1848 tavaszán a polgári egészségügy irányítását kiterjesztette az erdélyi és a határőrvidéki területekre is. Az Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium keretei között felállított „polgári egészségügyi osztály” munkatársai közé meghívták Tormay Károlyt, aki ezt elfogadva – miniszteri tanácsosi rangban – a kórházügy felügyelője lett.

A császári csapatok többoldalú támadása miatt 1848 nyarán az önálló honvédség és az önálló katona- egészségügy megszervezése vált aktuálissá. A kórházrendszer gyors felállításával Tormay Károly lett megbízva, aki feladatul kapta a legnagyobb helyőrségi kórházak megszervezését. Így került sor a gödöllői hadi kórház létrehozatalára is, amely 1849-ben (az isaszegi csata idején) már működött. Kórház-szervező tevékenységével szakmai elismerést vívott ki.

A Grassalkovich Kastélyban létrehozott hadikórház a „dicsőséges tavaszi hadjárat” alatt – főképpen az isaszegi csata idején – fejtette ki a legjelentősebb tevékenységét, de még éveken át tovább működött, és 1867 végéig a megrokkant katonák ápolásának, rehabilitációjának országos központjává vált.

Amikor 1849. január 1-jén a Kormány Pestről Debrecenbe költözött és a Hadügyminisztérium is követte Kossuthot, Tormay Károly Görgey Artúr „feldunai hadseregénél” tartózkodott, de már nem tért vissza a Hadügyminisztériumba, mindvégig Görgey hadseregében szolgált.

A szabadságharc bukása után a Budai Helytartóság egészségügyi tanácsosa, 1858- 1861 között Esztergom tisztifőorvosa, 1861 után pedig a Szent Rókus Kórház igazgatója és Pest tisztifőorvosa lett. A kiegyezést követően lemondott minden tisztségéről.